A megemlékezés a Szózat eléneklésével vette kezdetét, majd Nagy Róbert református lelkipásztor, illetve Istvánfi Szilárd római-katolikus káplán mondott fohászt az 1848-49-es szabadságharc vértanúinak emlékére.
A megemlékezés Pataki Csaba szenátor, a Szatmár Megyei RMDSZ elnökének ünnepi beszédével folytatódott. A beszéd teljes egészében meghallgatható a cikkünkben ágyazott videóban.
A politikust Csorján Árpád történelemtanár követte: ő a szabadságharc bukásáról és megtorlásáról beszélt, de nem feledkezett meg Gonzeczky Jánosról sem. „Szatmárnémetinek is megvolt a maga 48-as mártírja, Gonzeczky János személyében, aki Máramarosi születésű szatmári pap volt. Az 1848-as forradalom előtt Temesvár katonai parancsnoka Haynau volt, aki ismerte, sőt kedvelte Gonzeczkyt, a papnak később ez lett a veszte. A vádirat szerint a következők voltak a bűnei: a császárért való imát március közepétől egy forradalmi hazafias imával helyettesítette, prédikációjában sértően nyilatkozott az uralkodóházról, felolvasta a szószékről Kossuth kiáltványát és a debreceni trónfosztó nyilatkozatot. A szabadságharc leverése után elfogták, hadbíróság elé állították, felségárulás címén. Gonzeczky fogsága két hónapig tartott. Az aradi vértanúk napján, október 6-án ítélték halálra, és 8-án végezték ki. Hám János püspök hiába kért kegyelmet Gonzeczky számára Haynau kegyelme abban merült ki, hogy akasztás helyett agyonlövette" - magyarázta a tanár.
A beszédeket követően az Avram Iancu Általános Iskola diákszínjátszói mutattak be rövid előadást: felelevenítették Gonceczky János utolsó napjait, kivégzését.
Ezt a Gonzeczky-emléktábla megkoszorúzása követte: oktatási intézmények, civil szervezetek, különböző egyesületek és szövetségek, politikai alakulatok és az RMDSZ parlamenti csoportja nevében is helyeztek el koszorúkat az emléktáblánál. A megemlékezés a Himnusz eléneklésével zárult.